Pécs városa az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején hatalmas, vidéki viszonylatban szinte páratlan fejlődéssel dicsekedhetett. Rohamosan fejlődött a bányászat, a gazdasági-pénzügyi élet,a kultúra, a kereskedelem, és a vendéglátás. A belváros egyre inkább kezdte kinőni felületesen rászabott, rongyos, középkori ruhadarabjait. A város peremkerületeiben új ipari, katonai és iskolai központok fejlődtek ki. A tehetősebb polgárok …
Kategória tár:történelem
2. Pécs bekapcsolódik az ország vasúti vérkeringésébe
A reformkor és az azt követő időszak technikai, fejlettségi színvonala a magyar vasúthálózat kialakulásának is kedvezett. így az 1800-as évek második felében sorra épültek meg a pécsi vasútvonalak is. Az 1868-ban elkészült pécs-barcsi vasútvonalat május 6-án nagy ünnepségek közepette átadhatták a forgalomnak. A városban Te Deum-ot mondottak a templomokban és az indóházban maga a püspök …
„2. Pécs bekapcsolódik az ország vasúti vérkeringésébe” bővebben
3. A Pécsi Közúti Villamosvasút létrehozásának közvetlen előzményei
A legelső vidéki város, ahol közúti villamosvasutat építettek, Pozsony volt (1895). A vidéki városok közül Pécs szab. kir. város volt a tizenhatodik, ahol 1913-ban közúti villamosvasút épült. A késlekedésben, pénzügyi okok mellett több sajátos pécsi tényező is közrejátszott. Így például a közúti vasúti pálya alépítményének építésénél jelentős gondokat okozott a pécsi történelmi pincerendszer. Egymást érték …
„3. A Pécsi Közúti Villamosvasút létrehozásának közvetlen előzményei” bővebben
4. Több érdekes részletet tudunk meg a pécsi újságokból
„A villamosvasút teljes berendezésével és felszerelésével együtt Pécs város közönsége tulajdonát képezi. A villamosvasutat a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság, budapesti cég építette és szerelte fel. Az üzemvitelre a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság mint alapító megalakította a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságot 200000 korona alaptőkével (1000 darab részvény 200 korona). Az alaptőke 50%-át Pécs szab. kir. város közönsége, mint …
„4. Több érdekes részletet tudunk meg a pécsi újságokból” bővebben
5. A Pécsi Villamos hétköznapjai 1/3
A forgalmi hálózat összhossza 1303 + 3349 + 417 = 5069 m volt. 1. Járművek A pécsi villamos ünnepélyes megnyitására és üzembe helyezésére rendelkezésre állt a Ganz és Társa Danubius Gép-Vagon és Hajó gyárban elkészített 10 favázas kis motorkocsi, amelyet két, egyenként 36 lóerős motorral, villamos fékberendezéssel, valamint teljes villamos felszerelésselláttak el. A kis motorkocsik 1-1 …
6. A Pécsi Villamos hétköznapjai 2/3
A PV KV műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján (készült 1914. április 16-17-18.-án). A normál nyomtávú (1435) vasút egyvágányúnak épült, ezért a vonalakon több kitérőt kellett létesíteni ahhoz, hogy a forgalom lebonyolítható legyen. A kitérők két ütemben készültek el: Az első ütemben az 1913-as nyitásra készültek el: Főpályaudvari vonalon: Főpályaudvari végkitérő, hossza 99,45 m. Ráth Mátyás (ma József Attila …
7. A Pécsi Villamos hétköznapjai 3/3
8. A menetrend A Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság 1913. december 20-án végleges menetrendet adott ki: Zsolnay gyár – Főpályaudvar (Kossuth Lajos utca – Király utca-Széchenyi tér – Irgalmasok utcája – Rákóczi út – Indóház utca). Reggel az első kocsi 6.36, az utolsó kocsi este 9.00 órakor indult. Járatsűrűség 12 perc, menetidő 15 perc. Budai külvárosi …
8. Tervek és realitások
A pécsi villamos létrehozói, üzemeltetői tisztában voltak azzal, hogy az 1913-ban létesített villamos csak részben oldotta meg város és környékének közlekedési gondjait. A „csonka hálózat” további építésre várt. Már 1914-ben tervezték a hálózat további fontos vonalakkal történő kiegészítését. A város szempontjából alapvető fontosságú lett volna a teljes Rákóczi úti és Köztemetői vonal megépítése. A helyi …
9. A pécsi villamos története 1914-1945 között 1/3
Az első években (1914-1918), az 1. világháború ellenére is örvendetesen fejlődött a forgalom. A város közönsége megszokta, megszerette a villamost, amely a város közlekedésének egyik legfontosabb tényezője lett. A villamosvasútba 1919. december hó 31-ig beruházott összeg 1 650 979 korona volt. Amint az adatokból kitűnik a pécsi villamos bevétele és szállított utasok száma folyamatosan emelkedett. …
„9. A pécsi villamos története 1914-1945 között 1/3” bővebben
10. A pécsi villamos története 1914-1945 között 2/3
1925-ben javult a város pénzügyi helyzete. A villamos járműállománya egy nyári, nyitott motoros kocsival bővült, hogy ezzel az új, érdekes villamossal is kedveltté tegyék a közönség előtt a pécsi villamosvasutat. 1926-ban Pécs város közlekedésének fejlődése túlnyúlt a villamosok által nyújtott személyszállítási lehetőségeken. A külvárosok egyre közelebb nyújtózkodtak, helyenként összeértek a történelmi belvárossal. Újabb és újabb tömegek kapcsolódtak …
„10. A pécsi villamos története 1914-1945 között 2/3” bővebben
11. A pécsi villamos története 1914-1945 között 3/3
1936-ban az utasszám növelése ill. a villamosforgalom jövedelmezőségének fokozása érdekében március 30-án a pécsi villamosvasút vonalain bevezették a kis szakaszjegyet. „A pécsi villamosvasút vezetősége a legutóbb megtartott közlekedésügyi bizottsági ülésen nagyhorderejű indítványt terjesztett be. A villamos vasút ugyanis, miként ismeretes, kísérletképpen a Széchenyi tér és a Kórház tér közötti útszakaszra bevezette a kisszakasz-rendszert. Miután ez a gyakorlatban …
„11. A pécsi villamos története 1914-1945 között 3/3” bővebben
12. A pécsi villamos története 1945-1960 között
Az 1945. év után két esetben is változott a vállalat neve és a kocsik cégjelzése: – 1949. augusztus: P.K.K.V. teljes nevén Pécsi Közlekedési Községi Vállalat, – 1950. november: P.K.V. teljes nevén Pécsi Közlekedési Vállalat. Pécsett a II. világháború után a városi autóbuszállomány gyakorlatilag nullára csökkent, ezért a városi forgalom egyetlen eszköze a villamos lett. A villamos …
13. A nagy motorkocsik átépítése
A 21-es pályaszámú motorkocsit 1954-ben, a 22-es páIyaszámú motorkocsit 1954 után építették át. (A pécsi villamos megszűnése után a két nagy motorkocsi 46, 47-es pályaszámmal a DKV-hez került.) 1957 végén még nem látszott közelinek a pécsi villamos leállítása. Legalább is a helyi újságból nem ez tűnik ki: „Pécs városa az utóbbi években soha nem látott …
14. A vonalak bezárása
A pécsi villamosközlekedést két ütemben állították le: Első ütem: 1959. március 16-án (hétfőn) a főpályaudvarhoz igyekvőket kellemetlen meglepetés érte. A Széchenyi téren, a városház előtti villamosmegálló oszlopán tábla közölte, hogy 1959. március 15-től kezdve, a jól ismert sárga villamos kocsik helyett autóbusz fogja szállítani az utasokat a főpályaudvarra. A morgolódó utasok mi mást tehettek, súlyos …
15. Lezárult egy történet
Az emberekhez hasonlóan a járműveknek, üzemeknek is van születésük, felnőtt koruk és sajnos elmúlásuk. Nem volt kivétel ez alól a pécsi villamos sem. Született 1913. október 20-án, élt Pécsett 47 évig, és végleg megszűnt létezni 1960. augusztus 31-én. A pécsi születésről és üzemelésről előző cikkeimben már részletesen beszámoltam. Most egy szomorú folyamatról számolok be, a …
16. A motorkocsik további sorsa 1/2
A 2-ES PÁLYASZÁMÚ MOTORKOCSI SORSA A PKV 2-es pályaszámú villamos motorkocsit, az 1959. június 18-án felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint Pécsett leselejtezték (de nem bontották szét) és 1959. december 13-án könyvjóváírással átadták a BHÉV-nek. Itt az M XIIIas típusjelet és az 2077-es pályaszámot kapta. A BHÉV vezetősége úgy döntött, hogy a selejtezett jármű még alkalmassá tehető …
17. A motorkocsik további sorsa 2/2
A DEBRECENI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATHOZ KERÜLT MOTORKOCSIK ÉS SZERELVÉNYEK Az üzemképes két pécsi villamos-szerelvény 1960. augusztus 31. után a Debreceni Közlekedési Vállalatnál 1967-ig hűségesen szolgálta a cívis város utazóközönségét. PKV 7-es + 60-es psz. vezérlő állású pótkocsis szerelvény 1960. augusztus 31. után a Debreceni Közlekedési Vállalatnál a 93 + 94 pályaszámot kapta. (6. ábra.) A PKV …
18. Az egykori pécsi villamos pótkocsik egyedi műszak története
PKV 51 -> P XX 3155 -> 4379 A 4379 szakszolgálati pályaszámú pótkocsi (az egykori PKV 51-es) 1997. évben került a Szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumba. Sorsának alakulása közlekedéstörténeti érdekesség. Jól követhetőek az események az 1982. február 12-én felvett jegyzőkönyvből. 3155 p.sz. P XX típ. PKV eredetű kocsi igénybevétele „A városi közlekedési, illetve helyi közforgalmú járművek …
„18. Az egykori pécsi villamos pótkocsik egyedi műszak története” bővebben
19. A Pécsi Villamos megszüntetésének visszhangja a Pécsi Dunántúli Napló című napilapban
A Pécsi Villamos megszüntetésének visszhangja a Pécsi Dunántúli Napló című napilapban „Emlékezzünk a pécsi villamosra, melyről soha sem Iehetett elkésni. Ha lemaradtál valahogy róla a megyeri kitérőnél, könnyű szerrel utolérted a Petőfi mozinál. De hűségesebb is volt náladnál, mert ha sürgős volt az utad és nem szálltál fel, ő sohasem előzött meg udvariatlanul, hanem tisztelettel …
„19. A Pécsi Villamos megszüntetésének visszhangja a Pécsi Dunántúli Napló című napilapban” bővebben
20. A Pécsi Villamos nekrológja 1960-ból
„Rázkódástól megtört szívvel, de a Városi Tanács és az UVATERV akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a város lakói által agyonszidott és mégis hőn szeretett kedves és zajos, jó öreg: PÉCSI VILLAMOS hosszas ácsorgás és szenvedés, számos kisiklás után, 47 éves korában életének teljében, utasoktól túlzsúfolva, 1960. szeptember 1-én O óra 5 perckor megszűnt döcög ni. Utolsó …
21. Összefoglaló táblázatok a motor- és pótkocsik sorsának alakulásáról
1. táblázat Kis villamos motorkocsik Megnevezés Selejtezés, átadás időpontja 1. sz. Villamos motorkocsi Selejtezve: 1960. 12. 31. (Elbontva) 2. sz. Villamos motorkocsi Selejtezve: 1959. 06. 18. Átadva BHÉV-nek 3. sz. Villamos motorkocsi Selejtezve: 1959. 06. 18. (Elbontva) 4. sz Villamos motorkocsi Selejtezve: 1959. 06. 18. (Elbontva) 5. sz. Villamos motorkocsi Selejtezve: 1960. 12. 31. …
„21. Összefoglaló táblázatok a motor- és pótkocsik sorsának alakulásáról” bővebben
22. A Pécsi Autóbusz közlekedés története – Bevezetés
(A PÉCSI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE (1926-1944) I. LEHMANN FERENC) 1/5 Az 1800-as évek közepéig a pécsi előkelő és gazdag emberek a városon belül saját hintójukon, a kevésbé tehetős polgárok többnyire gyalog jártak. Ez abban az időben még nem okozott gondot. 1859-ben, a Mohács-Pécs (MPV) vonalon megindult a vasúti személyszállítás. Ennek pécsi pályaudvara, a belvárostól távoli Üszögön …
„22. A Pécsi Autóbusz közlekedés története – Bevezetés” bővebben
23. Pécs autóbusz-közlekedésének kialakulása
(A PÉCSI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE (1926-1944) I. LEHMANN FERENC) 2/5 Már a közút villamosvasút megalapítása (1913. október) után nem sokkal felvetődött a pécsi lakosok részéről a gondolat, hogy az aránylag elég rövid (összesen 5800 méteres) közúti villamosvasutat bővíteni kellene. A vasutat üzemeltető Rt. tervbe is vette a vasútvonal bővítését a Köztemető, Pécsbányatelep, Rácváros és Gyárváros irányába. …
24. A fellendülés évei
(A PÉCSI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE (1926-1944) I. LEHMANN FERENC) 3/5 1934-ben már jelentősen csökkent a benzin ára, amely lehetővé tette az olcsóbb üzemet. A vállalat igen kedvező árú bérletjegyeket bocsátott ki, melynek következtében a bérletesek száma közel háromszorosára nőtt. Menetjegyből viszont jóval kevesebb fogyott. A bérletbevételek 40%-os emelkedést, a menetjegyből befolyó összeg viszont jelentősen csökkent. Évente …
25. Érződik a világháború
(A PÉCSI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE (1926-1944) I. LEHMANN FERENC) 4/5 Az üzemnek 1940 januárjában kellett először az üzemnek járatait csökkenteni benzinkorlátozás miatt. (Az üzemanyag felhasználását kormányrendelet szabályozta. Eszerint benzinből 1939-ben 560 kg, 1940-ben 240 kg volt felhasználható kocsinként.) Ekkor még csak a kevésbé kihasznált délelőtti meneteket ritkították. A világháború elején viszont a gázolaj forgalmazását még nem …