20. A Pécsi Villamos nekrológja 1960-ból

„Rázkódástól megtört szívvel, de a Városi Tanács és az UVATERV akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a város lakói által agyonszidott és mégis hőn szeretett ked­ves és zajos, jó öreg:

PÉCSI VILLAMOS

hosszas ácsorgás és szenvedés, számos kisiklás után, 47 éves korában életének teljében, utasoktól túlzsúfolva, 1960. szeptember 1-én O óra 5 perckor megszűnt döcög ni. 
Utolsó útjára elkísértük sokan, kik szerettük, meghatot­tan néztük és fényképeztük a higanygőz lámpák ünnepé­lyes fényében, áhítatos csendben a Kossuth és Sallai utcákban, a Széchenyi téren, ahol igen nehéz lesz meg­szokni nélküled mindennapi életünk. 
Részt vett a gyász-szertartásban a PKV-től szerető apja, Bezensek Antal, nagybátyja Aradvári István, szé­leskörű rokonsága, „Edes” és „Mostoha” gyermekei, so­kak, kik vegyesen hű, vagy hűtlen érzelmekkel viseltettek megboldogult végóráinál. A Pécsi Rádió haláltusáját hangszalagra vette, hogy az utókor számára megőrizze városunk büszkeségét, mely az ország legolcsóbb, egy­ben leglassúbb közlekedését biztosította a város lakóinak. Leromlott, remegő vázát Vidákovics Imréné villamosvezető vitte a Kossuth kitérőig, míg a Borostyán Étte­remben halotti tort ülők, sorfalaitól meghatódva remegő kezéből a kapcsolókart át nem adta egy villamoskocsi ve­zető jogosítvánnyal rendelkező autós dolgozónak. 

A villamos pálya utolsó métereinél haladva könnyezni kezdtek a gyászolók, megeredt az eső gyászkönnyeket hullatva, megboldogult teteménél, miközben Kemmer Ist­vánné és Horváth Margit kalauznőktől Földi István leszá­moló átvette az utolsó emléket: egy zsáknyi apró és egy kötegnyi papírpénzt megőrzésre, lezárva a város közleke­désének egy letűnt korszakát. 
Szerettünk, még éltél, emléked örökké őrizzük, legyen­gült pályád a Tanács jóvoltából, reméljük még sokáig lát­hatjuk könnyező szemeink homályában, mikor utcán átha­ladva, botladozva Reád gondolunk. 
Drága halottunk elcsendesüIt tetemét részben Miskolc­ra, Szegedre és a Sztálinvárosi Krematóriumba és a Budapesti Közlekedési Múzeumba fogjuk szállítani, hogy nemes maradványai továbbra is szolgálják szocialista hazánk építését. 
PKV jelenlegi dolgozói, a város lakói kik becsülték, az idegenek kik csodálták. 
Temetését végzi a PKV, haláltusáját közvetíti a Pécsi Rádió, emlékét őrzik a Pécsiek.” 17

A PKV AKKORI VEZETŐINEK ELEMZŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI 

1960. augusztus 26. „Szeptember 1-jén leállnak a villa­mosok.” 
írta: Aradvári István a Pécsi Közlekedési Vállalat forgalmi osztályának vezetője. 
„Pécs M.j. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1958. év­ben megbízta az UVATERV Vállalatot a város tömegköz­lekedésének tanulmányozásával és felkérte: adjon vá­laszt arra, hogy mely közlekedési eszköz felel meg a for­galom lebonyolításának. 
Pécs szűk utcái, valamint a domborzati viszonyok előre határt szabnak a fellépő igények kielégítésére szolgáló járművek megválasztásához. A járműfajták megválasz­tásánál figyelembe kell venni néhány tényezőt, így pl. gazdaságosságot, közúti közlekedésre való kölcsönha­tást, nem utolsósorban a hálózat kialakításának gyakorlati kérdéseit. 
A villamos vonal K-Ny irányban haladt át a város terü­letén és mai kitérős rendszerével nem felel meg a követel­ményeknek. A villamoshálózat bővítése a szűk utcák miatt több épület lebontásával ma még nem oldható meg. A vil­lamos vonal a város legforgalmasabb utcáin halad át és azok szűk volta, valamint a nagy forgalom miatt a mene­tidő és a kocsisűrűség igen gyenge. A villamoskocsik a Balokánytól – Tüzér utcáig 3.4 km távolságon átlagosan 30 perc alatt teszik meg az utat. Igen fontos tényező az energiaellátás is. Meg kell jegyezni, hogy a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat 1960. szeptember 1-el 550 V-os egyenáram szolgáltatását beszünteti és az elavult egyen­irányító berendezést felszámolja, egyenirányítással a jövőben nem kíván foglalkozni. A jövőben a Pécsi Közle­kedési Vállalatnak kellene egy egyenirányító létesít­ményről gondoskodnia, ami kb. 5 millió forint költséget je­lentene és megépítése több mint 2 évet igénybe venne. Az említettek figyelembe vételévei a villamoshálózat bővítése, illetve korszerűsítése szinte lehetetlen a mai vi­szonyok mellett. 

Egy-két szerelvény kivételével a villamoskocsik 1913­ban kerültek Pécsre és ezek felújítása, kicserélése, illetve pótlása igen költséges lenne. 
A jelenlegi kitérők használati hossza általában rövid ahhoz, hogy két szerelvényt egymás után egyszerre befo­gadjon és így a megnövekedett és még növekvő utazási igények kielégítésére nem alkalmas. 
A fentiek figyelembevételével javasolta az UVATERV Vállalat a villamos megszűntetését azzal, hogy Pécs vá­ros tömegközlekedésének megoldása azonnal szükséges olyan járműfajtával, amely könnyen mozgatható, könnyen átirányítható egyik helyről a másikra és sem alépítményi, sem felépítményi kötötöttségekhez nincs kötve. Ennek alapján a tömegközlekedés megoldására az autóbuszt ja­vasolta, mert könnyen irányítható, járatsűrűsége szabá­lyozható az igényeknek megfelelően. Ezek alapján való­sult meg a döntés, hogy városunkban a villamosjáratokat autóbuszjáratokkal cserélik fel. 
Ezzel kapcsolatban az első tevékenység a Széchenyi tér – Főpályaudvar villamos szakaszának megszűntetése volt, ami egyben bizonyítékul szolgált arra, hogy lehetsé­ges Pécsett a villamos megszűntetése és a jelentkező igények gépkocsikkal való kielégítése. Egyéves tapaszta­lat azt mutatja, hogy ma már lényegesen több utas veszi igénybe az autóbuszokat, mint előzőleg a villamost. A for­galom lebonyolításában vannak hiányosságok, de mint tényt meg kell állapítani, hogy a villamos 10-12 perces menetidejével szemben, az autóbuszok 3-4 perc alatt te­szik meg, ami az utasok számára előnyösebb.” 18

A VILLAMOS SÍNEK FELSZEDÉSE

Főpályaudvar- Rákóczi út-ig vonalrész Dunántúli Napló. 1960. március 27: 
„A Fővárosi Villamos Vasút dolgozói már péntek óta dol­goznak a Szabadság úton. A mintegy nyolcszázötven méter hosszúságú sín felszedését hétfőn fejezik be. Egyelőre csak az állomás épületétől a Rákóczi útig távo­lítják el a síneket.” 
Bem utca (Széchenyi tér) vonalrész Dunántúli Napló. 1962. április 8: 
„Felszedik a Bem utcában a múlt hagyatékát: a villamos síneket, kicserélik a víz és gázvezetékeket, a postakábel egy részét. Utána új burkolatot kap az utca.” 
Bem utca – Zsolnay szobor közötti vonalrész (Rákóczi út) Dunántúli Napló. 1962. június 28: 
„Epítik a Rákóczi utat”, egyben sor került a villamossínek eltávolítására is. (15. ábra., 16. ábra.)

A Rákóczi úti villamossínek befejezési munkálatai Dunántúli Napló. 1962. október 12: 
„A Bem utca – Zsolnay szobor közötti szakasz befejezése után tovább építik a Rákóczi utat a Kórháztérig.” (A fenti útszakaszon 1962. július, augusztus hónapokban szedték fel a villamos síneket.) 
Széchenyi tér – Színház tér szakasz Dunántúli Napló. 1961. március 16: 
„Felszedik a Széchenyi tértől a Színház téri elágazásáig húzódó, már rég használaton kívül lévő villamossíneket. Az eltávolított sínek után azonnal megjavítják az útburko­latot is.”

Zsolnay Vilmos utca Dunántúli Napló. 1961. szeptember 14: 
„A Budapesti Aszfaltút Építő Vállalat dolgozói csatornáz­zák és teljes szélességében átépítik a Zsolnay Vilmos ut­cát.” Ennek az átépítésnek a során szedték fel a villamos­síneket. 
Színház tér – Irányi Dániel tér Dunántúli Napló. 1961. szep­tember 26: 
„Valóságos csatatérré változott teljes hosszában a Kossuth Lajos utca. Dolgoznak a légkalapácsok, építik a járdaszegélyeket, felszedik a villamossíneket és közben teljes erővel folyik az épületek tatarozása.” 

Doktor Sándor utca-Petőfi utca Dunántúli Napló. 1962. április 25: 
„Lezárták a Doktor Sándor utcának a Kórház tér és Petőfi utca közé eső szakaszát.” Ekkor távolították el a villamos síneket is. 
Petőfi utca- Tüzér utca Dunántúli Napló. 1967. október 18. „Reméljük, hogy az út teljes hosszában rövidesen újjászü­letik és megszűnik az autósok, motorosok, kerékpárok és nem utolsós sorban a gyalogosoknak a réme lenni, eltűnik majd végre a volt villamosvasút régi vágánya is a Petőfi utcától a Tüzér utcáig.” 
Tüzér utca (Hadapród iskolai) végállomás körzete Dunán­túli Napló. 1968. május 15: 
„Megkezdték a Szigeti úton a villamossínek maradványai­nak felszedését. A kedden megkezdett munka néhány na­pig eltart, után az a építők veszik birtokukba az útszakaszt kijavítás céljából.” (17. ábra.)

17 Baranya megyei Levéltár. XXIX. fond. szám. A pécsi vil­lamos búcsúztatója, 1960. augusztus 31-én. 

18 Baranya megyei Levéltár. XXIX. fond. szám. Leállt a pécsi villamos. 1960.