A forgalmi hálózat összhossza 1303 + 3349 + 417 = 5069 m volt.
1. Járművek
A pécsi villamos ünnepélyes megnyitására és üzembe helyezésére rendelkezésre állt a Ganz és Társa Danubius Gép-Vagon és Hajó gyárban elkészített 10 favázas kis motorkocsi, amelyet két, egyenként 36 lóerős motorral, villamos fékberendezéssel, valamint teljes villamos felszerelésselláttak el. A kis motorkocsik 1-1 O-es pályaszámot kapták. A motorkocsik egy szolenoidfékes pótkocsit vontathattak.
a vasút megnyitásakor készült)
Ugyancsak erre az időpontra készült el 3 nyári nyitott pótkocsi teljes villamos berendezéssel, a motorkocsiról kezelhető szolenoidfékkel. A pótkocsik az 51-52-53 pályaszámot kapták. A nyitott pótkocsikat az 1930-as évekig csak nyáron használták. Feladatuk volt, hogy a Balokány fürdőbe induló pécsi polgárokat kényelmes körülmények között kedvelt sport és szórakozó helyükre juttassák. Érdekes volt a pótkocsik használata: amikor csak a Balokány fürdőhöz közlekedő menetek jártak pótkocsival, akkor a Hadapród iskolához érkező szerelvény otthagyta pótkocsiját, mert a következő menetben a budai külvárosig közlekedett – a lekapcsolt pótkocsit a kalauz őrizte, hogy pl. valaki csínytevésből ne oldja fel a kéziféket – és így a következőnek érkező motorkocsi csak rájárt az előző motorkocsi által otthagyott pótkocsira. így a saját pótkocsi körüljárása 4 pótkocsi (1918. évtől!) használata esetén csak a Zsolnay gyári kitérőben volt gyakorlat.
1914-ben érkezett a teherforgalom lebonyolítására 1 villamos mozdony, 2 egyenként 36 lóerős motorral, kézifékkel. A tehermozdony a 101-es pályaszámot kapta. (Ez tulajdonképpen mozdonynak használt motoros fedett teherkocsi volt, 6 t rakodósúlyú rakodótérrel)
1918. augusztus 18-án a pécsi villamos járműállománya két nagyobb méretű motorkocsival bővült, amelyeket szintén a Ganz gyárban készítettek. A két nagy motorkocsi Pécsett a 21-es és 22-es pályaszámot kapta. A kis motorkocsikhoz viszonyítva, a nagy motorkocsik egy 01 dalablakkal hosszabbak voltak, tengelytávolságuk nem 2650 mm, hanem 4000 mm volt, továbbá nem laternás, hanem dongatetejűek voltak. Jellegzetességük volt a motorkocsik belső terének az oszlopokra szerelt falikaros megvilágítása. A nagy motorkocsikkal egyidejűleg érkezett 3 újabb nyári pótkocsi is. Pályaszámuk: 54-55-56.
1925·ben nevezetes járművel gyarapodott a pécsi villamosvasút. Ez volt a híres 31-es pályaszámú nyári motorkocsi, közkedvelt pécsi nevén a „majomketrec”. A 31-es motorkocsi univerzális jármű volt, amelyet egyaránt Iehetett motor és pótkocsiként is használni.
2.
Vágányhálózat
Építési
(üzemi) hossz:
l/a vonal: Főpályaudvar – Városháza
I/b
vonal: Hadapródiskola – Zsolnay gyár
IIc vonal: Irányi
Dániel tér – Budai külvárosi pu.
kocsiszíni
kapcsolattal Összekötővágány a külvárosi pu.-hoz Kitérők,
stb.
Építési (üzemi) hossz összesen
1336,62 m
3482,92 m
609,13 m 232,93 m 956,14 m
6617,74 m
Felépitményi rendszer:
– 58,52 kg/fm súlyú nagy Phőnix vályús sín (180/150 b. típus), vályú bőség 50 mm. Ezt az 1. Ferenc József (Szabadság u.) úton, Rákóczi úton és a Szigeti országúton egyenesekben alkalmazták.
– 56,56 kg/fm súlyú Phőnix vályús sin (180/150 a. típusú), vályúbőség 55 mm. A 60 m és ennél kisebb sugarú ívekben fektették.
– 42,3 kg/fm súlyú (180/140 típusú) kis Phőnix vályús sín, vályú bőség 30 mm. A belvárosi Irgalmas, Kossuth Lajos, Király és Ferenciek utcákban alkalmazták.
– 23,6 kg/fm súlyú „i” rendszerű Vignol sin.
Városi Közlekedés, 2004/5.
Külső területeken, Irányi Dániel téren, Zsolnay Vilmos utcában, Szigeti országút külső részén alkalmazták.
Az 1936-ban kiépített Dohánygyári iparvágány két vezetősínes 23,6 kg/fm súlyú „i” rendszerű Vignol sínből épült. Az 1938. évi jelentős nyomvonal- áthelyezésnél (a rendőrségi palota építése miatt a pálya a Nagy Lajos utcából a Dulánszky Nándor utcába került át), épült a pécsi villamosvasút vágányzatába az első vágányátszelés. A Dulánszky utcai új felépítmény is Phőnix-rendszerű nyomcsatornás sínekkel készült és ugyancsak Phőnixrendszerű váltó – és keresztezéssei csatlakozott a Böck János utcai (az utcán húzódott végig a MÁV vágányokhoz csatlakozó villamos iparvágány egy része) 23,6 kg/fm súlyú Vignol-sínes vágányzathoz.
A Dulánszky Nándor utca déli végén a villamosvasút vágánya keresztezte a Magyar Királyi Dohánygyár vezetősínes (23,6 kg/fm súlyú) Vignol vágányát.
3.
Villamosmegállók
A PVKV műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján (felvétetett 1914. április 16-17-18.-án).
Az l/A vonalon Széchenyi tér – Főpályaudvar (forgalmi hossza: 1303 m)
3. Indóház utcai végállomás (a tábla cső oszlopra szerelve)
4. Református templom
5. Imre utca (feltételes megálló, a tábla csőoszlopra sze-
relve)
4. Ráth Mátyás utca (a tábla csőoszlopra szerelve)
5. Rákóczy tér (a tábla csőoszlopra szerelve)
6. Deák utca (Posta) (a tábla csőoszlopra szerelve)
7. „Hungária” kávéház (a tábla csőoszlopra szerelve)
8. Városháza (a tábla csőoszlopra szerelve) (Az átlagos megállóhely távolság: 186 m)
Az I/B vonalon Hadapródiskola – Zsolnay gyár (forgalmi hossza: 3349 m)
1. Hadapród Iskola végállomás (a tábla rácsoszlopra szerelve)
2. Bálics utca (feltételes megálló, a tábla rácsoszlopra szerelve)
3. Megyeri út, Rókus utca (a tábla rácsoszlopra szerelve)
4. Petőfi utca (feltételes megálló, a tábla rácsoszlopra szerelve)
5. Kiskirály utca és Kaszárnya utca (a tábla csőoszlopra szerelve)
6. Szigeti úti kitérő (a tábla csőoszlopra szerelve)
7. Kórház tér, Klimó utca (feltételes megálló, a tábla falra erősítve)
8. Gyár utca (a tábla csőoszlopra szerelve)
9. Jókai tér (feltételes megálló, a tábla csőoszlopra szerelve)
10. Széchenyi tér (városháza, a tábla rácsoszlopra sze-
relve)
11. Színház téri kitérő (a tábla falra erősítve)
12. Mór utca (a tábla falra erősítve)
13. Sörház utca (feltételes megálló, a tábla falra erősítve)
14. Kossuth Lajos utcai kitérő (a tábla csőoszlopra szerelve)
15. Rákóczi út, Zsolnay utca (Fehér Farkas vendéglő, a
tábla csőoszlopra szerelve)
16. Zsolnay utca kitérő (a tábla rácsoszlopra szerelve)
17. Farkas István utca (Temetőköz)
18. Balokányi tó (feltételes megálló, a tábla rácsoszlopra szerelve)
19. Zsolnay gyári végállomás (a tábla rácsoszlopra szerelve)
(Az átlagos megállótávolság 186 m)
I/C vonalon Irányi Dániel tér – Külvárosi vasútállomás (hossza: 417 m)
1. Külvárosi vasútállomás, Dohánygyár (a tábla rácsoszlopra szerelve)
(Megállóhely távolság: 417 m)