„A villamosvasút teljes berendezésével és felszerelésével együtt Pécs város közönsége tulajdonát képezi. A villamosvasutat a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság, budapesti cég építette és szerelte fel. Az üzemvitelre a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság mint alapító megalakította a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságot 200000 korona alaptőkével (1000 darab részvény 200 korona). Az alaptőke 50%-át Pécs szab. kir. város közönsége, mint a vasút tulajdonosa, 25%-át Ganz féle Villamossági Részvénytársaság mint alapító és 25%-át a helyi érdekeltség jegyezte tisztán lokálpatriotizmusból, azon hiedelemben, hogy a részvényekbe befektetett tőkéje nem fog évekig jövedelmet hozni. A Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság mint alapító a város közönségévei kötött szerződése értelmében még külön 50 000 korona tartalékalapot létesít az esetleges veszteségek fedezésére.
A Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság Pécs város közönségévei üzemviteli szerződést kötött, amely szabályozza a szerződő felek jogviszonyát. Nem érdektelen a szerződés alapvető rendelkezéseinek rövid ismertetése. A szerződés 20 évre szólt és 1933. évig tart. A részvénytársaság átveszi Pécs város közönségétől a villamos vasutat, azt üzembe helyezi és a szerződés tartama alatt fenntartja, ténykedéséért a város közönségétől a mindenkori beruházási tőke egy százalékát kapja, üzem kezelési díj címén. A szerződés szabályozza, hogy a vasút bevételeiből a kiadások milyen sorrendben fedeztessenek, s az üzemviteli részvénytársaság csak abban az esetben tarthat igényt a fent kikötött jövedelemre, ha az elsősorban kikötött kiadásaik fedezetet nyernek a vasút bevételeiből. Ha azonban az összes szerződés szerinti kiadások teljesítése után még felesleg mutatkozik, azt a zárszámadáskor egyidejűleg tartozik a részvénytársaság a város pénztárába befizetni, mert a részvénytársaságnak az említett 1 %-nál nagyobb jövedelme a villamos vasútból nem lehet.
Pécs város közönsége a 20 év lejárta után 300 000 koronát tartozik, végkielégítés címén a részvénytársaságnak fizetni.”
1913. október 16-án sor került a pécsi villamos próbajáratára: „Tegnap délutánra volt tervezve a pécsi villamosvasút próbajárata, de a próbakocsi éppen csak kilépett a remízből és az Irányi Dániel tér alsó részén járt egy keveset ide-oda. Tegnap tehát csak csekély számú nézőközönség élvezhette a pécsi villamosvasutat, amely ma már többet merészelt és a remízből a Király-utcán végig döcögött a város székházáig. Kissé nehéz volt az első útja. A villamos sínekbe beette magát a föld és kavicstörmelék és nagy buzgalommal kellett tisztogatni a jármű előtt az utat. A villamos babalépésben haladt, türelmes volt és óvatosan tett néhány lépést, hogy újra megálljon és várja, amíg néhány lépésre ismét szabad lesz az út. Így ért el a városházáig a hármas számú villamoskocsi, melynek először jutott az a kiváló szerencse, hogy a pécsi közönség osztatlan csodálatát kivívja. A városi székház előtt már utasai is akadtak a csinos kis kocsinak, amelynek stílusa teljesen a budapesti városi villamos, úgynevezett „sárga” kocsijaira vall. Húsz ülőhelyet foglalnak magukban, az állóhelyekre pedig szintén joggal prenumerálhat egy-egy kocsin húsz pécsi polgár. A próbakocsikázás első utasai Rauch János főmérnök, Záray Károly, ifjú Fürst Gyula bizottsági tagok, Lépes György üzletvezető igazgató, Jánossy Béla, Fabriczius Lajos, Ganz-gyári mérnökök, Főző és Baján mérnökök, továbbá a sajtó képviselői voltak.”
Egy
nevezetes pécsi ünnep: 1913. október 20-án megindult a pécsi
villamos vasút:
– Pontosan 9 órakor megtörtént a villamosvasúti pálya műszaki bejárása és az ún. „műtanrendőri” felülvizsgálat. Háromnegyed tizenegyre érkezett vissza a bízottság a városházára, ahol a tanácsteremben megszerkesztették az üzembehelyezési jegyzőkönyvet. A járatok indítását a kereskedelmi miniszter nevében egy államtitkár engedélyezte. Pécs város nevében Nendtvich Andor polgármester köszönetet mondott, hogy a város tizenhat éves álmai valóra válhattak. A városatyák és a bizottság ezután a menetrendszerűen közlekedő villamoskocsikra szálltak, és végigutazták a pályaszakaszokat. Délután negyed kettőkor a Nádor Szállodában nagyszabású bankettel ünnepelte a város vezetősége a villamosvasút sikeres forgalomba helyezését.
A város ünnepéről a kor krónikása így számolt be:
„Amerre az utcán lefektetett sínpár kanyarog, zászlódíszben köszöntötte ma a város a közúti villamos vasút megindulását. Az alkotás munkája – legalább egyelőre befejeződött. Az alkotók megpihenhetnek s most már dolgozni fog maga a mű, hogy tényleg valóra váltsa azokat a reményeket, amelyeket az egész város polgársága fűzött hozzá. A kezdet mindenesetre bíztató. A kékszegélyes sárga motorkocsik ma állandóan utasokkal zsúfolva közlekedtek. Tudjuk nagyon jól, hogy ezt a szokatlanul nagy érdeklődést egyelőre még nem szükséglet, hanem a kíváncsiság, a villamos közlekedés újszerűség ének számlájára kell elkönyvelnünk. Ámde az mégis bizonyos – és ezt örömmel konstatáljuk – hogy a város egész közönségének minden rétegéből a legmelegebb érdeklődés nyilvánult meg a villamos iránt és semmi kétségünk nem lehet, hogy az érdeklődés lassan megszokássá és ,,szükségletté fog átalakulni.”
5
Dunántúl. A pécsi villamos vasút 16 éves története. 1929.
december 25.
6
Dunántúl. 1913. október 17. A pécsi villamos próbajárata.
7 Pécsi Napló. 1913. október 21. Üzemben a villamos.
