1925-ben javult a város pénzügyi helyzete. A villamos járműállománya egy nyári, nyitott motoros kocsival bővült, hogy ezzel az új, érdekes villamossal is kedveltté tegyék a közönség előtt a pécsi villamosvasutat.
1926-ban Pécs város közlekedésének fejlődése túlnyúlt a villamosok által nyújtott személyszállítási lehetőségeken. A külvárosok egyre közelebb nyújtózkodtak, helyenként összeértek a történelmi belvárossal. Újabb és újabb tömegek kapcsolódtak be az utasforgalomba. A város lépéskényszerbe került. A pécsi villamoskocsik felújítása, korszerűsítése, az al- és felépítmények teljes átépítése megoldhatatlan feladatok elé állította Pécs város és a részvénytársaság vezetőségét. Főleg a pécsbányatelepi és köztemetői viszonylatban hiányzott a rendszeres városi közlekedés. Pécs város vezetősége, mint tulajdonos, egyeztetve a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársasággal mint üzemeltetővel, úgy döntött, hogy a köztemetői utasforgalom lebonyolítására beszerez két 25 személyes autóbuszt, amelyeket 1926. szeptemberében, a Széchenyi tér-Köztemető vonalon forgalomba állított.
Az autóbusz egyre jobban bevált a pécsi forgalomban. 1930-ban megindult a rendszeres pécsbányatelepi járat és kísérleti jelleggel a Zsolnay utcai villamos végállomásától a Gyárvárosi Kriszt kocsmáig (a mai Budai vámnál volt) közlekedő járat.
| Év | Utasszám (fő) | Bevétel (pengőben) | Kocsi km |
| 1926 |
3134524 | 421 967 | 558082 |
| 1927 | 3142340 | 435568 | 568735 |
| 1928 | 3097312 | 428806 | 559089 |
| 1929 | 2988587 | 414932 | 574856 |
| 1930 | 2835787 | 389438 | 580164 |
| 1931 | 2488544 | 335215 | 553938 |
| 1932 | 2388089 | 273043 | 480569 |
1927. év:„A Társaságunk által kezelt Pécsi Villamos Közúti Vasút forgalma a XIV. üzletév folyamán a múlt évi bevételekhez képest alig 3% emelkedést mutat, de ha tekintetbe vesszük azt, hogy a kereskedelem és ipar minden ágában a forgalom csökkenő tendenciát mutat, úgy ezen elért eredményt is örvendetesnek kell mondanunk.
A megtett kocsikilométerek száma, valamint a szállított utasok száma is valamelyest emelkedtek, úgyszintén a bérletjeggyel utazók száma is a múlt évi hez képest emelkedés mutat.”6
1928. év: „Társaságunk által kezelt Pécsi Villamos Közúti Vasút forgalma a XV. üzletév folyamán a múlt évi bevételekhez képest, mintegy 1,5%-os csökkenést mutat, ezen csökkenés azt jelenti, hogy a villamos vasúton a folyó üzletévben 55 000 utassal kevesebb utazott, mint az előző üzletévben. Ezen utasveszteség a város csatornázása folytán történt beomlások, talajsüllyedések, továbbá a villamos vasút pályatestének a Szigeti országúton történt átépítése folytán állott elő, amikor a villamos vasút forgalmát több hétig átszállással és a pótkocsik járatása nélkül lehetett csak fenntartani, így természetesen a megtett kocsikilométerek száma is majdnem 10 000 kilométerrel kevesebb az előző évihez képest. A bérletjeggyel utazók száma is elérte az előző évi bérletjeggyel utazók számát, úgyhogy a forgalom csökkenése dacára is az üzleti eredményez évben is kielégítő.”?
Több helyen átépítették a pályatestet – adták hírül a pécsi újságok: „Az 1928. évben a Szigeti országút külső részének kis kőkocka burkolattal való ellátása következtében ezt a vonalrészt is nehezebb súlyú vályús sínekkel cserélték ki 890 folyóméter hosszban. Az 1929. évben az Irányi Dániel tér rendezésével kapcsolatban e szakaszt is 310 méter hosszban átépítették és kis kőkocka burkolattal látták el.”8
1929. év: „A Társaságunk által kezelt Pécsi Villamos Közúti Vasút forgalma a XVI. üzletév folyamán a múlt évi bevételekhez képest 2,1 %-os csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy a villamos vasúton a folyó üzleti évben 108 725 utassal kevesebb utazott, mint az előző üzleti évben. A bérletjeggyel utazók száma sem érte el az előző évi bérletjeggyel utazók számát, annak dacára, hogy a közönség kényelmére különösen a melegebb napokban az annyira kedvelt nyitott pótkocsikat a napnak különböző forgalmasabb szakában járattuk, ami által a megtett kocsikilométerek száma az előző évivel szemben 15 767 kocsikilométer emelkedést mutat. Ezen forgalom csökkenést a gazdasági viszonyok leromlása idézte elő. Mégis megállapíthatjuk, hogy ezen forgalomcsökkenés dacára is az üzleti eredmény még ebben az évben is kielégitő volIt.”9
Az 1929-es év végén a részvénytársaság kénytelen volt jelentős viteldíjemelést életbe léptetni.
1930. év: „A lefolyt üzletévben is arra irányult legtöbb törekvésünk, hogy az általunk kezelt Pécsi Villamos Közúti Vasút teljesítményét és gazdaságosságát fokozzuk. Ezen törekvésünktől vezetve úgy a villamosvasúti, mint a gépkocsi-üzemben növeltük a megtett kocsikilométerek számát, mégpedig a vasúti üzemben az által, hogy a közönség kényelmére különösen a meleg napokon az annyira kedvelt pótkocsikat a forgalmas napszakokban többet járattuk.”10
1931. év: „A villamos vasút üzemében rendelkezésünkre álló szerény lehetőségeket igyekeztünk kihasználni a forgalom javítása érdekében. Így éjjeli járatokat egész éven át fenntartottuk a szórványos igénybevétel ellenére is, amely önköltségünk csak egy részét fedezte. Kísérletet tettünk azzal, hogy a főpályaudvari vonalon reggeltől estig három kocsit járassunk. Minthogy azonban a kihasználása nem elégítette ki várakozásunkat, a kísérletet csakhamar beszüntettük és csak arra szorítkoztunk, hogy az élénkebb vonatforgalom óráiban közlekedjék három kocsi. A sűrű forgalom vonzó hatására számítva, a motorkocsi-meneteket az utasok számának folytonos erős apadása láttára sem gyérítettük, hanem igyekeztünk az egyvágányú vonalainkon elérhető legtöbb menetet teljesíteni, de elhagytuk a pótkocsikat akkor, amikor anélkül is elég férőhely állt az utasok rendelkezésére és járásuk csak fölösleges kiadásokat okozott volna.”11
Az 1932. év nehézségeiről a pécsi sajtó így számol be:
„A jövő évi költségvetés beszámolójából most kiderül, hogy a villamosvasút súlyos nehézségekkel küzd, az üzem bevételei jelentékeny visszaesést mutatnak. A jövő évre például 26 százalékkal kevesebb a bevételi előirányzat, mint amekkora a múlt évi tényleges bevétel. A jövő évi költségvetést nem is állíthatnák össze másként, mert hiszen ez év első hét hónapjában máris 18,3 százalékos a bevételi visszaesés. Ez a sivár helyzet az oka, hogy pályafenntartásra és az elhasználódott sínek kicserélésére nem irányoztak elő akkora összeget, mint amekkorára szükség lett volna. A költségvetés előre jelzi, hogy nyereségre nincs kilátás és a részvény társaságnak még arra sem lesz fedezete, hogy az igazgatósági, végrehajtó és felügyelő bizottsági díjakat kifizethesse, osztalékra sincs kilátás.”12
Az 1933. évben lejárt a Pécsi Villamos Vasút Rt. 20 éves szerződése és a vállalkozást a város vette át. Ettől kezdve a villamost a Pécsi Városi Közlekedési Vállalat (PVKV) üzemeltette tovább.
A villamos üzembe helyezésekor megkötött szerződés alapszabályai ugyan módot nyújtottak volna arra, hogy a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság életét meghosszabbítsák, de a gazdasági körülmények gyors változása nem adott sok lehetőséget a mérlegelésre:
– A Ganz-gyári részvények (kb. az összes részvények 50%-át jelentette) a város tulajdonába mentek át.
– A városi közhangulat szintén a változtatást sürgette, a pécsi polgárok úgy gondolták, hogy a villamos hatékonyabban fog működni a város házi kezelésében.
A Pécsi Villamos Vasúti Részvény társasági 1933. október 28-ra összehívott utolsó közgyűlésén Nagy Elek ügyvezető igazgató a pécsi villamos forgalmának további visszaeséséről számolt be, egyben úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a forgalom felfutására a jövőben sem lehet számítani. A villamos jövedelmezővé tétele érdekében szükségesnek látta az áramköltségek csökkentését. A felvetéssel kapcsolatban éles vita bontakozott ki. Több javaslat szerint az áramfelhasználást mérsékelni lehetne, ha a villamos meg állók számát csökkentenék. A megállóhelyek csökkentését azonban a városvezetés ellenezte.
Az 1933-34-es években a városra súlyos gondként nehezedett a részvénytársasági üzemből visszavett közúti vasúti pálya igen rossz műszaki állapota: „A villamosvasút ugyanis 20 éve van üzemben. Sínjeinek kicserélését azok elhasználódása miatt már a múlt évben megkezdték, ez évben és jövőre pedig folytatni kell. A Kórház tértől a Ferenciek utcája közepéig terjedő 420 m vágányszakasz és a 70 m hosszú kitérő átépítését vették tervbe, mégpedig a beton alépítmény eltávolítását és zúzottkőágyazat létesítését, a sínek kicserélését és az útburkolat teljes helyreállítását a sínszálak mellett háromnegyedes kockakövei, egyébként a régi kockával s a hézagok bitumennel való kitöltésével … A felsorolt munkálatokhoz szükséges 100 ezer pengő összeget a villamos vasúti alkalmazottak nyugdíjintézetétől gondolják kölcsönvenni a megállapítandó kamat- és kölcsöntörlesztési feltételek mellett.”13
6 BML XI. fond. szám. Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság zárszámadása. 1927.
7 BML XI. fond. szám. Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság zárszámadása. 1928.
8 Dunántúl. 1929. dec. 25. A pécsi villamosvasút 16-éves története.
9 BML XI. fond. szám. Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság zárszámadása. 1929.
10 BML XI. fond. szám. Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság zárszámadása. 1930.
11 BML XI. lond. szám. Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság zárszámadása. 1931.
12 Dunántúl, 1932. október 4. Szomorú beszámoló a pécsi villamosvasútról.
13 Dunántúl. 1933. október 26. Átépítik a villamos pályát a Ferenciek utca közepétől a Kórház térig.