A pécsi villamos létrehozói, üzemeltetői tisztában voltak azzal, hogy az 1913-ban létesített villamos csak részben oldotta meg város és környékének közlekedési gondjait. A „csonka hálózat” további építésre várt. Már 1914-ben tervezték a hálózat további fontos vonalakkal történő kiegészítését. A város szempontjából alapvető fontosságú lett volna a teljes Rákóczi úti és Köztemetői vonal megépítése. A helyi kereskedelmi élet fellendítését szolgálta volna a Hamerli József Rákóczi úti telepéhez kiépítendő iparvágány. Az említett vonalak közigazgatási bejárását 1914. június 26-án tartották meg. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza a Kórház tér és Zsolnay szobor között kiépítendő egyvágányú vonalat, amely a Zsolnay szobornál (Rákóczi út és Indóház utca találkozási pontja) mindkét irányba bekötve deltaszerűen csatlakozott volna a Főpályaudvari vonalba. A jegyzőkönyv foglalkozik az Irgalmasok utcája és a Zsolnay Vilmos utca között építendő vágányszakasszal is, ahol a felsővezetéki oszlopsor a Főpályaudvari vonal tápkábele számára már megvolt. A jegyzőkönyv rögzíti a Rákóczi úti vonalon (a Főpályaudvar vonal részeként) a kb. 180 m hosszban építendő második vágányt és a Hamerli József telepére kiépítendő 40 m sugarú iparvágányt is.
E közigazgatási bejárás tárgya volt a Szigeti országúton 3,60 m tengelytávolsággal létesítendő 105,10 m hosszú kitérő, továbbá a Ferenciek utcájában 2,80 m tengelytávolsággal létesítendő 70 m hosszú kitérő – amelyek 1916-ban meg is valósultak. A jegyzőkönyv tartalmazza az Irgalmasok utcájában a 10+61 és 11 +61 szelvények között 3 m tengelytávolsággal tervezett 100 m hosszú kitérőt és a Széchenyi téren deltaszerűen létesítendő vágányösszeköttetést – ezek, mint a Siklósi úti vonal tartozékai (vélhetően a világháború kitörése miatt) nem valósultak meg.
Nagyszabású elképzelések, tervek fogalmazódtak meg a pécsi villamos teherszállításra történő felhasználásáról. A Pécsi Külvárosi pályaudvaron létesült a közúti vasutat a MÁV vonalaival összekötő összekötő vágány. Tervbe volt véve a Főpályaudvaron is a közúti villamosvasút és a
MÁV vágányainak összeköttetése, de ez akkor elmaradt, s a háború kitörése és az azt követő időkben előállott viszonyok folytán többé szóba sem került.
A pécsi villamos gazdálkodásának rentábilissá tételében, a város áruforgalmában fontos szerepet kaphatott volna a villamos. A teherforgalmat lebonyolító villamossal jó hatásfokkal megoldhatóvá vált volna a külső városrészekben elhelyezkedő ipari üzemek, árulerakatok feltöltése anyaggal és áruval, a termékek elszállítása. Elképzelés szerint a nappal személyszállításra használt közúti vasúti vonalak arra alkalmas részein az éjszakai órákban teherforgalmat bonyolítottak volna le. A tragikusan alakuló történelmi események azonban minden reális elképzelést keresztülhúztak.
Az ország gazdasági életét a véres világháború és elvesztésének vészterhes következményei súlyosan befolyásolták. Pécs városát sem kerülték el az országot érintő politikai és gazdasági gondok. Városunkra három éven keresztül (1918-1921) igaként nehezedett a szerb megszállás. A szerb csapatok távozása után a város gazdasági élete romokban hevert. Az 1920-1930-as évek pusztító erejű világválságai csak fokozták a kedvezőtlen tendenciákat. A kedvezőtlen gazdasági körülmények között gondolni sem lehetett arra, hogy a pécsi villamosközlekedés fejlesztésére jelentősebb tőkét lehessen befektetni. Sok esetben a meg lévő műszaki helyzet szinten tartására sem álltak rendelkezésre az anyagi források. Azt, hogy teherszállításra is alkalmas, új vonalakat hozzanak létre, még elképzelni sem nagyon lehetett.
És
ami megvalósult …
Levélgyűjtő szekrények a pécsi villamoson: Az 1913-ban üzembe helyezett 6-10-es pályaszámú motorkocsik levélbedobó nyílással, illetve levélszekrénnyel voltak ellátva. A pécsi villamos vasút ezen szolgáltatása 1913. októberétől 1916. tavaszáig működött. A villamos levélgyűjtés céljára történő felhasználása nem egyedülálló pécsi kezdeményezés volt. PI. az 1897-ben forgalomba helyezett szombathelyi villamoson is volt levélszekrény.
Iparvágány az Állami Közpincéhez: Jankovits Hugó gazdag borkereskedő pincéjét (Irányi Dániel tér 6 sz.) 1914. november 21-én megvette az állam. Az Állami Közpincéhez a borszállítmányok mozgatására 1918. évben közúti vasúti iparvágányt építettek ki.
Dohánygyári iparvágány: Sok éves halasztás és tárgyalás után a Magyar Királyi Dohánygyár iparvágánya 1936ban megépült.
Villamos mint reklámeszköz: A pécsi villamos, hasonlóan más városok közlekedési járműveihez igen hatékony reklámeszköznek bizonyult. Reklám célra egyaránt felhasználták a villamos szerelvények belső és külső oldalát.
| ÉV | 1915 | 1916 | 1917 | 1918 | 1919 |
| Teljesített kocsi km-ek | 385300 | 448663 | 453398 | 489057 | 487147 |
|
Személyforgalmi
bevételek M – koronában | 329 | 461 | 623 | 954 | 1 319 |
| Szállított utasok száma | 2370000 | 3260000 | 4180000 | 5220784 | 4283371 |
|
Kocsikm-ként száll. utasok száma | 6,16 | 7,00 | 9,25 | 10,67 | 8,79 |
| Kocsikm-kénti bevételek | 85,39 | 102,69 | 139,47 | 195,00 | 276,80 |