A reformkor és az azt követő időszak technikai, fejlettségi színvonala a magyar vasúthálózat kialakulásának is kedvezett. így az 1800-as évek második felében sorra épültek meg a pécsi vasútvonalak is. Az 1868-ban elkészült pécs-barcsi vasútvonalat május 6-án nagy ünnepségek közepette átadhatták a forgalomnak. A városban Te Deum-ot mondottak a templomokban és az indóházban maga a püspök …
„2. Pécs bekapcsolódik az ország vasúti vérkeringésébe” bővebben
A legelső vidéki város, ahol közúti villamosvasutat építettek, Pozsony volt (1895). A vidéki városok közül Pécs szab. kir. város volt a tizenhatodik, ahol 1913-ban közúti villamosvasút épült. A késlekedésben, pénzügyi okok mellett több sajátos pécsi tényező is közrejátszott. Így például a közúti vasúti pálya alépítményének építésénél jelentős gondokat okozott a pécsi történelmi pincerendszer. Egymást érték …
„3. A Pécsi Közúti Villamosvasút létrehozásának közvetlen előzményei” bővebben
„A villamosvasút teljes berendezésével és felszerelésével együtt Pécs város közönsége tulajdonát képezi. A villamosvasutat a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság, budapesti cég építette és szerelte fel. Az üzemvitelre a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság mint alapító megalakította a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságot 200000 korona alaptőkével (1000 darab részvény 200 korona). Az alaptőke 50%-át Pécs szab. kir. város közönsége, mint …
„4. Több érdekes részletet tudunk meg a pécsi újságokból” bővebben
A forgalmi hálózat összhossza 1303 + 3349 + 417 = 5069 m volt. 1. Járművek A pécsi villamos ünnepélyes megnyitására és üzembe helyezésére rendelkezésre állt a Ganz és Társa Danubius Gép-Vagon és Hajó gyárban elkészített 10 favázas kis motorkocsi, amelyet két, egyenként 36 lóerős motorral, villamos fékberendezéssel, valamint teljes villamos felszerelésselláttak el. A kis motorkocsik 1-1 …
A PV KV műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján (készült 1914. április 16-17-18.-án). A normál nyomtávú (1435) vasút egyvágányúnak épült, ezért a vonalakon több kitérőt kellett létesíteni ahhoz, hogy a forgalom lebonyolítható legyen. A kitérők két ütemben készültek el: Az első ütemben az 1913-as nyitásra készültek el: Főpályaudvari vonalon: Főpályaudvari végkitérő, hossza 99,45 m. Ráth Mátyás (ma József Attila …
8. A menetrend A Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság 1913. december 20-án végleges menetrendet adott ki: Zsolnay gyár – Főpályaudvar (Kossuth Lajos utca – Király utca-Széchenyi tér – Irgalmasok utcája – Rákóczi út – Indóház utca). Reggel az első kocsi 6.36, az utolsó kocsi este 9.00 órakor indult. Járatsűrűség 12 perc, menetidő 15 perc. Budai külvárosi …
A pécsi villamos létrehozói, üzemeltetői tisztában voltak azzal, hogy az 1913-ban létesített villamos csak részben oldotta meg város és környékének közlekedési gondjait. A „csonka hálózat” további építésre várt. Már 1914-ben tervezték a hálózat további fontos vonalakkal történő kiegészítését. A város szempontjából alapvető fontosságú lett volna a teljes Rákóczi úti és Köztemetői vonal megépítése. A helyi …
Az első években (1914-1918), az 1. világháború ellenére is örvendetesen fejlődött a forgalom. A város közönsége megszokta, megszerette a villamost, amely a város közlekedésének egyik legfontosabb tényezője lett. A villamosvasútba 1919. december hó 31-ig beruházott összeg 1 650 979 korona volt. Amint az adatokból kitűnik a pécsi villamos bevétele és szállított utasok száma folyamatosan emelkedett. …
„9. A pécsi villamos története 1914-1945 között 1/3” bővebben
1925-ben javult a város pénzügyi helyzete. A villamos járműállománya egy nyári, nyitott motoros kocsival bővült, hogy ezzel az új, érdekes villamossal is kedveltté tegyék a közönség előtt a pécsi villamosvasutat. 1926-ban Pécs város közlekedésének fejlődése túlnyúlt a villamosok által nyújtott személyszállítási lehetőségeken. A külvárosok egyre közelebb nyújtózkodtak, helyenként összeértek a történelmi belvárossal. Újabb és újabb tömegek kapcsolódtak …
„10. A pécsi villamos története 1914-1945 között 2/3” bővebben
1936-ban az utasszám növelése ill. a villamosforgalom jövedelmezőségének fokozása érdekében március 30-án a pécsi villamosvasút vonalain bevezették a kis szakaszjegyet. „A pécsi villamosvasút vezetősége a legutóbb megtartott közlekedésügyi bizottsági ülésen nagyhorderejű indítványt terjesztett be. A villamos vasút ugyanis, miként ismeretes, kísérletképpen a Széchenyi tér és a Kórház tér közötti útszakaszra bevezette a kisszakasz-rendszert. Miután ez a gyakorlatban …
„11. A pécsi villamos története 1914-1945 között 3/3” bővebben