25. Érződik a világháború

(A PÉCSI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETE (1926-1944) I. 

LEHMANN FERENC) 4/5

Az üzemnek 1940 januárjában kellett először az üzemnek járatait csökkenteni benzinkorlátozás miatt. (Az üzem­anyag felhasználását kormányrendelet szabályozta. Eszerint benzinből 1939-ben 560 kg, 1940-ben 240 kg volt felhasználható kocsinként.) Ekkor még csak a kevésbé ki­használt délelőtti meneteket ritkították. A világháború ele­jén viszont a gázolaj forgalmazását még nem korlátozták, így a vállalat öt dízelmotoros autóbuszalváz beszerzését határozta el, melyek szintén Rába Special típusúak vol­tak, de hosszabb karosszériájúak, mint az előző évi kocsik. A motorjuk 6 hengeres, 80 lóerős. MAN-licenc alapján a győri Rába gyártmánya. A karosszériákat a Varga és a Juhász-féle kocsigyárak, egymás között megosztva készítették el (3 ill. 2 szekrényt). A kocsik be­fogadóképessége: 55 fő (34 ülő-, 21 állóhely). Május 1-jén további járatcsökkentésre kényszerült az üzem, szintén a benzinkorlátozás miatt. Továbbá megszüntette az addig hatályban lévő buszleintést, ezzel is csökkentve az autó­buszok üzemanyag-fogyasztását. A használatban maradó megállóhelyeket „Megállóhely” feliratú tábla jelölte. Vala­mint felhívták az utasok figyelmét, hogy az iskolajáratokat csak a diákok vegyék igénybe.44 
A rossz hírek mellett az üzem kedvező adatokat is el tudott könyvelni: május hó folyamán ismertették az 1939. évi mérlegadatokat. A vállalat – mind az autóbusz-, mind a villamosüzem – tíz év után újra számottevő nyereséget ért el. Az utasszám-növekedés a villamosnál 8,5%, az autóbusznál 13,5%-os volt. Júliusra végre üzembe he­lyezték az első három (majd októberben a másik két) dí­zelautóbuszt. Sajnos az öröm nem tartott sokáig. Szep­tember elején megérkezett a honvédségi behívó: Észak­Erdély megszállására (a régebbi típusokból) 5 autóbuszt kellett a Honvéd Kincstárnak átadni. Az állomány így nem gyarapodhatott, viszont az átlagos befogadóképesség növekedett a nagyobb kocsik révén. Az aktív állomány de­cember 31-én 9 autóbuszt számlált. Az új buszok üzembe helyezés évei egyidőben új kocsiszámozást vezettek be. Az indok: ne legyen átfedés a villamosok és az autóbu­szok számozása között. A villamosokon a korábbi számok maradtak: 1-10, 21, 22, 51-57, 101. A régi autóbuszokat (1-től 11-ig) 61-től 71-ig számozták át. Az újak a 81-85-ös számokat kapták. A régi kocsik közül a selejtezés és a be­vonultatás miatt csak a két Renault (61-es, 62-es), a Mer­cedes (63-as) és a kisebbik Rába-Krupp (65-ös) maradt üzemben. A vonalak, az év folyamán csak egy helyen vál­toztak: a mecsekszabolcsi járat már Hősök teréig közleke­dett (+ 0,8 km). 
A Város a bevonultatott kocsik pótlására újabb három dí­zelautóbusz beszerzését hagyta jóvá. A kocsik kisebb, 65 lóerős MAN motorral voltak ellátva, ezért a kocsiszekrényt is rövidebbre (7400 mm) készítették, mit az előző évben (8500 mm). A befogadóképességük így 45 fő (30 + 15) volt. 
1941 a további vonalnyitások éve volt. Február 1-jétől az Egyetem – Kokszmű,45 5-étől az Egyetem – Nagymeszes vonalon indultak próbajáratok egyelőre csak marclus 31-ig.46 A járatok május 3-ától váltak menetrendszerűvé, miután az új kocsik üzembe kerültek.47 Az új vonalak megállói a következők voltak: Egyetem, Fémipari iskola, Zsolnay gyár, Mohácsi o.-út, Remény U., Téglagyár, Kokszművek (3 km) ill. Fémipari iskola, Irányi D. tér és Márton u. sarka, Orsolya U., Katalin és Ágoston utcák sar­ka, Pécsbányatelepi út, Jász U., Bártfa és Torda utcák kö­zött, Szent János dűlőút, Diós dűlőút, Nagymeszes (3,3 km). 

Július 6-án vezették be Pécsett (mint Budapest kivéte­lével mindenhol Magyarországon) a jobboldali közleke­dést. A kocsik átalakítása több mint egy hónapot vett igénybe. 
„Mától kezdve: Jobbra hajts! Balra előz! A vidéken ma július 6-án hajnali 3 órától a jobboldali haladás lépett élet­be. Az új rend értelmében mindennemű közlekedés iránya megváltozott, tehát nemcsak a járművek, hanem a gyalo­gosok haladási iránya is áttere!ődik a baloldal ról a jobb­oldalra. 
A szembejövő járműveknek jobbra kell kitérni. Ha azt tapasztalják, hogy valamely szembejövő jármű vezetője szabálytalan oldalon közlekedik, adjanak neki idejében karjelzéssei figyelmeztetést, vagy az irány jelzővel figyel­meztessék a helyes hajtási irányra. Ugyanakkor kellő tü­relemmel és megértéssel oktassák ki az ilyent a helyes hajtási rendre. Előzni csak balra szabad. Irányváltoztatás (fordulás) esetén balra csak külső nagyívben, jobbra pe­dig csakis belső kis ívben szabad bekanyarodni. Kanyar előtt fokozott óvatosság és lassú hajtás, valamint a szabá­lyos hajtási irány szigorú betartása ajánlatos. Ugyancsak ajánlatos a minél többszöri, erőteljes kürtjelzés is. 
Útkereszteződésnél (ahol a közlekedést hatósági kö­zeg nem irányítja) a jobbról jövő járműnek, illetve a főút­vonalon hajtó járművek elsőbbsége van. 
A megváltozott közlekedési renddel kapcsolatban a balesetek megelőzése fontos közérdek. E célra szolgáI­nak a járművek szélvédőüvegjére belül felragasztandó „Jobbra hajts!” szövegű felíratok. Minden tehergépkocsi (és autóbusz) tulajdonosa (esetleg személyautó tulajdo­nosa is) tartsa kötelességének a szóban forgó feliratot gépkocsijuk szélvédőüvegére belül, valamint a kocsiszek­rény oldalára is mielőbb felrögzíteni.” 48 
A július 6-a előtt elkészült buszok a megállókba érve áttértek a menetirány szerinti jobb oldalra és ott bonyolí­tották le a ki- és beszállítást, a július 6-a után átalakított autóbuszok, pedig a megállókba érve a baloldalon álltak meg. Az utazóközönséget a vállalat újsághirdetések útján tájékoztatta. 49

Eszerint: 
1941. 06. 22-től: ürögi, kokszműi, nagymeszesi 1941. 06. 29-től: gyárvárosi 
1941. 07. 06-tól: kertvárosi 
1941. 07. 09-től: mecseki 
1941. 07. 21-től: pécsbányatelepi vonalon közlekedtek jobbajtós kocsik. 
Október 1-jén a városi közgyűlés határozata szerint egyesültek a városi közüzemek. A villanytelep, a gázgyár és a közlekedési vállalat eddig is egy csoportban műkö­dött, ehhez csatlakozott most a csatornamű, a vízmű és a köztisztasági üzem. Az egyesített üzemek élére Nagy Elek villanytelepi igazgató került.50 Határoztak további há­rom dízelüzemű autóbusz beszerzéséről is.51 Az üzem­anyag-ellátást egyelőre csak benzinből korlátozták, ezért a két Renault buszt leállították, viszont egyre nagyobb problémát okozott a gumi hiány. Október 3-ától a mecseki járatokat ritkították. 

Az 1941 év végi hálózathossz a 30,9 km volt, ez már tovább nem növekedett. A kocsikilométer-teljesítmény szintén ebben az évben tetőzött: 428 860. Az elszállított utasok száma az 1940 évi 1 508866-ról 2 829 894 főre emelkedett. 
1942-ben bővítették a társasgépkocsi színt. 25 autó­busz befogadására tették alkalmassá a telephelyet. Új gá­zolajtárolót építettek; az üzem megpróbált minél több nyersolajat betároini, gondolva a későbbi korlátozások­ra.52 A további gumihiány miatt a nagymeszesi járatot június 20-ától az üzem kénytelen volt megszüntetni. A vo­nalhálózat 27,6 km-re csökkent, ősszel viszont forga­lomba lépett a háború idején utolsó szállítású három autóbusz. Kivitelük megegyezik az előző évi szállítással. A karosszériák szintén a Varga és a Juhász cégeknél készülnek. Az aktív buszállomány ekkor 11 dízel és 2 benzinüzemű kocsi volt. Utóbbiak – köztük a 63-as Mávag-Mercedes – csak akkor közlekedtek, amikor sike­rült hozzájuk üzemanyagot vásárolni. 
Az elszállított utasok száma tovább emelkedett: 3 367 748 fő. A kocsikilométer viszont 349 164-re csök­kent. A kocsikon egyre nagyobb a zsúfoltság, ami a ked­vező viteldíjaknak is köszönhető.

8. kép. 81-es Rába Special 1941-ben – az első dízelmotoros pécsi autóbusz

44 Dunántúl 1940. 04. 30.: A Pécs Városi Közlekedési Válla­lat… 
45 Dunántúl 1941. 02. 01.: A városi társasgépkocsi járatok…

46 Dunántúl 1941. 02. 05.: Az egyetem és a … , 1941. 03. 01.: 
PVKV menetrend 
47 Dunántú/1941. 05. 03.: Szombattói kezdve …
48 Pécsi Napló 1941. 07. 06.
49 Dunántúl 1941. 06. 29.,1941.07.06.,09.,21.

50 Dunántúl 1941. 09. 06.: Egyesítik a városi üzemeket 
51 Dunántúl 1941. 09. 11.: Három új autóbusz vesz a város
52 Dunántúl 1941. 11. 28.: Kíbővítík…